Az alsó és a felső tagozat közötti biztonságos átmenet jelentősége

Szöveg: Vertike Anett, tanító, fejlesztőpedagógus, Cserepka Iskola, Pécs

„Tanítani valahogy úgy kell, mint olajfestékkel mázolni. Először meg kell »csiszolni« a felületet, azaz feleleveníteni azokat az ismereteket, amelyekhez kapcsolni akarjuk az újakat. Ezután »alapozni« híg festékkel, tehát nagy vonalakban ismertetni az egész témakört, amelyről szó lesz, ezzel fölkelteni az érdeklődést. Majd több oldalról megközelítve, több alkalommal, egyre »sűrűbb« festékkel átmenni a felületen, az egyes rétegek között hagyva időt a »száradásra«, azaz az érésre, rögzítésre is. Végül a »lakkozás«-t a gyakorlás és az alkalmazás jelenti.” [1]

Kálmán Attila pedagógus,
országgyűlési képviselő

Miért problémás?

A gyerekek alsó tagozatos éveiket megszokott, saját tantermükben töltötték, osztálytanítójuk gondoskodó, állandó figyelme mellett. Ez adta meg számukra a biztonságot, amikor az iskola kapuján beléptek. A tanító személye a folyamatos jelenléttel egyenértékű számukra. Negyedik osztályosként bizonytalanul, félve, csodálva tekintenek a nagyokra. Az egyik kislány például azt kérdezte egyszer tőlem: „Ha ötödikes leszek, akkor már nő leszek?” Szüleikkel együtt aggódva élik meg ezt az időszakot. A prepubertás időszak nehézségei mellett iskolai életük is hirtelen felgyorsul. Kialakult életükben egyfajta szokásrend, mely a felső tagozatra lépve felborul. Személyes kapcsolatuk a felsőbb évfolyamokon tanítókkal nincs, vagy csupán felszínes. Nagyobb lesz a teljesítménykényszer. A tantárgyak számának növekedése mellett egészen másfajta tanítási módszertannal kell megbirkózniuk. Tanulási folyamatuk további önállósodást igényel, a vázlatírással munkatempójuk gyorsulni kényszerül.

Negatív tapasztalatok

A negyedikes év végi bizonyítványokat az ötödikes félévi bizonyítványokkal összehasonlítva sokszor jelentős eredményromlás tapasztalható, pedig a gyerek ugyanaz, a képességei ugyanazok. Az addig motivált, mosolygós tanuló a rossz jegyek hatására befelé kezd fordulni, magában és környezetében keresi a hibát. Nem erre számított. Úgy szeretett volna végre felnőtt lenni, de azt senki nem mondta, hogy ez ilyen nehéz lesz. „Legyél kicsit önállóbb!” – hallja mindenkitől, mintha ez egyik pillanatról a másikra olyan könnyű lenne.

Hogyan segíthetjük a gördülékeny átmenetet?

A pécsi Cserepka Iskolában, melynek a Baptista Szeretetszolgálat a fenntartója, az előző tanévben kidolgoztak egy módszert.

Először is szülői értekezleten felkészítik a negyedik évfolyamosok szüleit a várható nehézségekre. A problémák áthidalására segítségnyújtást, prevenciót biztosítanak a számukra. A gyerekekkel külön foglalkozások keretében beszélik meg az átmeneti időszakkal kapcsolatos félelmeiket, előítéleteiket. A tantestület az előző tanévek alsó és felső közötti átmenetre vonatkozó statisztikai adatait nézi át, és megoldásokat keres a pozitív irányba történő változások érdekében. A felső évfolyamba lépő osztályok tanulói összetételét elemzik, a lemaradással veszélyeztetett tanulók számára egyéni terveket dolgoznak ki. Folyamatosak a szakmai kommunikációk, hospitálások. Rendhagyó tanórákat szerveznek, melyek keretében az alsós tanító a felsős pedagógusokkal párban tartja a tanórákat, köztük az ötödikben újként belépő történelem tantárgyat is. Nevelőtestületi továbbképzés formájában az alsó tagozaton tanítók bemutatják tanítási módszereiket, eszközeiket a felsőbb évfolyamokon tanítóknak. A továbbképzéseken bemutatnak egy online felületen előzetesen már kialakított Tanítói ötletbörze mappát, amelyben egy-egy gyakorlati példát (2 db/hónap/fő = 160 feladat/év) töltöttek fel a pedagóguskollégák. Ennek előnye, hogy könnyen hozzáférhető. Délutáni foglalkozások keretében pedig – matematika és nyelvtan tantárgyakból, hetente 2 alkalommal – felsős pedagógus tart játékos foglalkozást a diákoknak.

Eredmények

Fejlődés az alábbi területeken tapasztalható:

• Önismeret: a tanuló viselkedése alapján reális véleményt tud mondani önmagáról.
   
• Felelősségvállalás: képes felelősséget vállalni másokért, felismeri, hogy társaival egymásra vannak utalva.
   
• Pályaorientáció: megfogalmazza, hogy mi érdekli őt leginkább.
   
• A tanulás tanítása: olyan tanulást segítő technikákat ismer meg, amelyek hatékonyabbá teszik önálló felkészülését.
   
• Anyanyelvi kommunikáció: képes az önálló véleményalkotásra. Folyékonyan olvas, szöveget elemez. Alkalmazza a helyesírási szabályokat. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait.
   
• Matematikai kompetencia: ok-okozati kapcsolatokat, logikai összefüggéseket felismer. Alapműveleti tudása stabil.
   
• Digitális kompetencia: felismeri az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket.
   
• Kezdeményező képesség: motivált és kitartó munkájában. Csoportban bármely szerepkörben jól dolgozik.

Miért van ennek országos és uniós szintű jelentősége?

Országos szinten, a felső évfolyamra lépőknél szükséges elérni a hatékony és önálló tanulás szintjét.

„A hatékony, önálló tanulás

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.”[2]

Uniós szinten meghatározott cél, hogy 2030-ig 15% alá csökkenjen a digitális készségek terén gyengén teljesítő 8. osztályosok száma, illetve az alapkészségek terén gyengén teljesítő 15 évesek száma.[3]

A Cserepka Iskola gyakorlatának újszerűsége

• Az alsó és a felső tagozaton tanítók együttműködésére épül.
   
• A rendhagyó órákon mindkét tagozatos pedagógus jelen van.
   
• A tanulók már a 4. évfolyamon kapcsolatot alakítanak ki a szakos tanárokkal.
   
• Gyakorlati tudást, új munkamódszereket ismer meg minden résztvevő.
   
• Megelőzi az esetleges kudarcokat.
   
• A foglalkozások még − a gyerekek komfortérzetének érdekében − az alsós tanteremben zajlanak.
   
• A felsős kollégáknak lehetőséget ad az egyes képességterületek feltérképezésére, ezáltal a tehetséggondozás és a felzárkóztatás is hatékonyabbá válik.
   
• Az átmenet illeszkedik az adott tanulócsoport haladási üteméhez.

Az adaptáció lehetőségei

Legfontosabb az elkötelezett és megfelelő motiváltsággal rendelkező tantestület. Megfelelő tudással kell rendelkezniük a tanulási folyamatok szervezésére, a tanulók képességszintjének felmérésére. Fel kell ismerniük a tehetséggondozásra alkalmas, illetve a felzárkóztatásra szoruló diákokat. Jártasnak kell lenniük a változatos tanítási módszerek, eszközök, munkaformák terén. A pozitív eredményhez kooperatív együttműködés szükséges, ezért kiemelkedően fontos a folyamatos kommunikáció és a tudásmegosztás.

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-kozneveles/az-also-es-a-felso-tagozat-kozotti-biztonsagos-atmenet-jelentosege