Táncház Érmet kapott a Baptista Alapfokú Művészeti Iskola tanára

Herczegh Kata - iskolánk pedagógusa - a táncházmozgalom érdekében kifejtett sok évtizedes munkájáért - 2020. október 3-án - Táncház Érmet vehetett át az Uránia Nagytermében megrendezett díjátadón.

Munkájának méltatásaként az alábbi gondolatok hangoztak el:

„Kiváló néptáncpedagógus és koreográfus, számos néptáncegyüttesnél dolgozott, folyamatosan meghívásoknak tesz eleget szerte az országban és a határon túl is. Tevékeny szerepet játszik Nagykunság tánckultúrájának újrafeldolgozásában, színpadra állításában, továbbadásában és éltetésében. Kisújszálláson a Baptista Alapfokú Művészeti Iskola néptánc tagozatának vezetője, valamint a Nagykun Táncegyüttes szakmai irányítója. Munkáját számos díjjal ismerték el. 2016-ban Kisújszállás néptánckultúrájának gazdagításáért, hosszú időn át kiemelkedő színvonalon, nagy szakmai tudással, kiváló eredményekkel és példaadó lelkiismeretességgel végzett értékteremtő munkájáért Arany János Pedagógiai, Kulturális és Művészeti Díjat vehetett át.”

Herczegh Kata így vall magáról:

„Nő és anya vagyok, tanító vagyok, „tyúkanyó” és alkotó ember. Az elmúlt 20 évben ez a sorrend gyakran felcserélődött, mindig más-más szerepem kapott nagyobb hangsúlyt. Ennek ellenére nincs okom panaszkodni. Boldog embernek érzem magam, mert a szakmám egyben a hobbim is, életem meghatározó része. Táncpedagógiai és alkotótevékenységem során folyamatosan tapasztalom a kisújszállási emberek támogatását. Törökszentmiklóson kisdiákként először balettet tanultam, majd 14 évesen a Miklós Néptáncegyüttesben ismertem meg a néptánc alapjait. Ez annyira magával ragadott, hogy a tanítói diploma után az ELTE gyermektáncoktatói képzésén vettem részt. Diplomamunkámat „A Nagykunság szokásai és játékai az általános iskolában” címmel írtam, mely később könyvben is megjelent. Kutatói, gyűjtőmunkám során az MTA Zenetudományi Intézetében találtam rá a nagykunsági táncanyagra. A kutató munka eredményeként született meg a „Nagykunsági Krónika” című koreográfiám, mely ékes bizonyítéka annak, hogy táncainkat gyökereinkben, génjeinkben őrizzük. Éppen ezért szívügyemnek tartom a táncházmozgalom hagyományait átörökíteni a következő nemzedékre.

Boldoggá tesznek táncosaim és szüleik, hiszen közösen valósítjuk meg álmainkat, érünk el sikereket fesztiválokon, minősítő versenyeken. Büszke vagyok diákjaimra, akik közül többen követtek már a néptáncos pályán. Remélem szakmai útjuk során nekik is annyi örömben és szeretetben lesz részük, mint nekem.”